Az adjuvánsok növelhetik a felületaktív anyagok tisztító hatását. Az általánosan használt adalékanyagok a foszfátok, zeolitok, szilikátok, karbonátok, kelátképző szerek és oxigénleadó vegyületek. Kevésbé használják a bóraxot, bentonitot, kolloid szilícium-dioxidot és így tovább.
① Foszfátok: A mosószerekben használt foszfátok közé tartoznak az ortofoszfátok és a polimer foszfátok, de a főbbek a polimer foszfátok, különösen a tripolifoszfátok. Más polimer foszfátok, mint például a nátrium-pirofoszfát és a nátrium-hexametafoszfát könnyen felszívják a nedvességet, és nem keverhetők porkészítményekbe, hanem csak bizonyos speciális eljárásokban használhatók. Ezek a foszfátok keményfém-ionokat (főleg kalcium- és magnéziumionokat) képesek kelátot képezni vízben, így oldható vegyületekké válnak, ezáltal lágyítják a vizet. A kalciumionok kelátképző képessége a hexametafoszfátnál a legnagyobb, a nátrium-tripolifoszfát kelátképző képessége pedig kalcium- és magnéziumionokkal a kettő között van. A foszfát az előző mosási folyamat során szálakkal kevert oldhatatlan kalcium- és magnéziumsókat és oldhatatlan kalcium-szappanokat, foszfátokat stb. is képes újra feloldani, ezáltal növelve a mosószer mosó hatását. Az összes polimer foszfát, különösen a tripolifoszfátok felületaktív anyagokra gyakorolt kölcsönös elősegítő hatását szinergiának nevezzük. Ezenkívül az oldhatatlan anyagokat, mint például a port, deflokkuláción (azaz peptizálni) képes a szuszpendált állapot fenntartása érdekében, és emulgeálhatja az olajos anyagokat.
②Zeolit: az 1970-es években gyorsan kifejlesztett új típusú adalékanyag a nátrium-tripolifoszfát okozta környezetszennyezés csökkentésére. Más néven molekulaszita. Kémiai neve nátrium-alumínium-szilikát. A zeolit jó ioncserélő képességgel rendelkezik, különösen az A-típusú zeolitnak nagy a kalciumionok cseréje. A mosószer zeolitja 4A zeolit. Mivel a zeolit vízben nem oldódik, annak megakadályozása érdekében, hogy a szöveten maradjon, a részecskeátmérőnek 10 µm-nél kisebbnek kell lennie, és ennek több mint 85 százalékának 4 µm-nél kisebbnek vagy azzal egyenlőnek kell lennie. A zeolitnak a magnéziumionok komplexképző képessége miatt nem képes teljesen helyettesíteni a nátrium-tripolifoszfátot a szintetikus mosószerekben. A víz magnéziumion-tartalma azonban a legtöbb helyen csak a kalciumionok mennyiségének 1/3-1/5-e, így a nátrium-tripolifoszfát kalciumionokkal komplexált részének pótlásának lehetősége továbbra is nagy. Ezen túlmenően a zeolit és a tripolifoszfát együttes alkalmazása jobb, mint az egyenként történő használatuk hatása. A nátrium-tripolifoszfátot, a nátrium-nitrilotriacetátot és a zeolitot vegyesen is használják.
③ Nátrium-szilikát: fontos segédanyag. Közismert nevén vízüveg. Oldatát Paohua alkaloidnak nevezik. A pufferelés, a mosóhatás javítása, az iszap és a por folyékonyságának javítása, a szövetek védelme, a korrózióállóság, a víz lágyítása stb.
④ Karbonát: A mosószerekben általánosan használt 4 féle karbonát létezik, nevezetesen a nátrium-karbonát (szóda), a nátrium-hidrogén-karbonát, a nátrium-szeszkvikarbonát és a módosított lúg. A nátrium-karbonát javíthatja a lúgosságot, és kalcium-karbonát (magnézium) csapadékot képezhet a vízben lévő kalcium- és magnézium-ionokkal, ezáltal lágyítja a vizet. A gyártás körülményeitől függően két fizikai állapot létezik, nehéz és könnyű. A nátrium-karbonátot amellett, hogy olcsó lúgos adalékanyagként használják porított mosószerekben, száraz termékekben is használják, amelyeket nem porlasztva szárítási módszerekkel készítenek, különösen a könnyű szódabikarbónát. Nagy mennyiségű folyékony anyagot adszorbeál a felületén, de továbbra is megőrzi száraz érzetét és szabadon folyó tulajdonságait. Ebben az esetben amellett, hogy lúgos segédanyagként használják, legtöbbjüket adszorbensként és semlegesítőként használják. A mosószerhez nátrium-hidrogén-karbonátot adnak, hogy csökkentsék az anyag pH-értékét. A nátrium-szeszkvikarbonát (Na2CO3NaHCO3 2H2O) teljesítménye a szóda és a nátrium-hidrogén-karbonát között van. A módosított lúg szóda és nátrium-hidrogén-karbonát keveréke, általában ekvimolárisan keverve, kristályvíz nélkül, így mind a nátrium-szeszkvikarbonát, mind a módosított lúg vízlágyító, mérsékelt lúgosító és semlegesítő képességgel rendelkezik. Mivel a nátrium-szeszkvikarbonát molekulában már van kristályvíz, az már nem képes vizet vagy folyadékot felszívni, ezért ha vízfelvételre van szükség, módosított lúgot használnak.
⑤ Kelátképző szer: A fő funkció a kalcium-, magnéziumionok és nehézfém-ionok vízben történő lerakódásának megakadályozása. Általában amino-karbonsavra, hidroxi-amino-karbonsavra, hidroxi-karbonsavra osztják 3 kategóriába. Az aminokarbonsavak reprezentatív fajtái az etilén-diamin-tetraecetsav (EDTA), a nitrilo-triecetsav (NTA), a dietil-triamin-pentaecetsav (DTPA); hidroxi-etilén-diamin-tetraecetsav (HEDTA) és hidroxi-etilén-diamin-tetraecetsav (HEDTA) és dihidroxi-etil-glicin (DEG); hidroxi-karbonsavak közé tartozik a szőlősav, citromsav, borkősav, oxálsav stb. A kelátképző szerek egyéb típusai a gyűrűs polikarbonsavak, mint például a piromellit-tetrakarbonsav, benzopolikarbonsav és tetrahidrofurán-tetrakarbonsav.
⑥Oxigénfelszabadító vegyületek: főleg nátrium-perborátot és nátrium-perkarbonátot tartalmaznak. Oldatban a nátrium-perborát magasabb hőmérsékleten fehérítő hatású keletkező oxigént szabadít fel, amely alkalmas állati, növényi és szintetikus rostok mosására, fehérítésére. Hatását a pH nem befolyásolja. A nátrium-perkarbonát fehérítési hőmérséklete viszonylag alacsony.
